Mert te vagy az útmutatás fénye minden létezőben

S te vagy a nagylelkűség titka, ó legjobb támasz

Valóban te vagy az egész teremtés segítője

S te vezeted az embereket az igazság Istenéhez

Ó, te, ki egyedül állsz a dicséret magaslatán

Az Egyetlen előtt, ki nem nemzett és nem született

Ó, te, kinek ujjaiból folyók fakadtak

S itattad át a sereget bőséges segítséggel

Ha rettegéssel teli méltatlanság érne engem

Azt mondom: ó urak Ura, ó én erősségem

Légy közbenjáróm a Könyörületesnél botlásaimért

S ajándékozz meg azzal, mi eszembe sem jutott

Tekints rám tetszésed szemével mindörökké

S takard el kegyelmeddel mulasztásomat az idők végezetéig

Kedvezz nékem bocsánatoddal, mely átölel engem

Mert én tőled, ó Uram, sosem távolodtam el

A Kiválasztottal keresek utat, ki a legkiválóbb

Ki az egekbe szállt, az Egyetlen Titka

A szépség ura ő, magasztos Isten az ő teremtője

Hozzá hasonlót az egész teremtésben nem leltem

Teremtmények legjobbja, küldöttek legfőbb csúcsa

Emberek kincse és vezetőjük az igaz útra

Hozzá menekültem, hátha Isten megbocsát nékem

Ez az én reményem és szilárd meggyőződésem

Dicsérete volt törekvésem egész életemben

S az iránta való szeretet támaszom a Trónus Uránál

Reá szálljon a legtisztább áldás mindörökké

S a béke, mely határtalan és számlálhatatlan

Családjára és társaira, a dicsőség népére mind

S kik követik őket jóságban az örökkévalóságig