Kérdezzétek szívemet, tőle tudakoljátok, mert hírt ad ő nektek

Rólam, ha távol vagytok is, hisz benne él jelenlétetek.

Ó, teliholdak, kiknek ragyogása bevilágítja a mindenséget!

Ha szívem nem lelne vigaszt, valahányszor rátok emlékezem.

S ha tenyerem rá nem helyezném, a vágytól megőrülne

Ha könnyeim a föld tengereivel vegyülnének, elárasztanák azokat.

Egy szemből fakadva, melyet a vágyakozás tüze tart ébren

S a rajongás ízekre szaggatta és szétmarta bensőmet.

Ha tüzet hoznának szívem közelébe, az magát a tüzet égetné el

Hallottatok-e valaha szívről, mely magát a tüzet lobbantotta lángra?