بَادِرْ لَقَدْ فَاتَتْكَ الْغَنَائِمْ
Siess! Elkerültek a zsákmányok
Hu
Hu
بَادِرْ لَقَدْ فَاتَتْكَ الْغَنَائِمْ
تَقَاسَمُوهَا وَأَنْتَ نَائِمْ
Siess, bizony a zsákmány elkerült téged
Szétosztották azt, amíg te mélyen aludtál
وَلَوْ رَأَيْتَ الَّذِينَ فَازُوا
نُحْتَ كَمَا نَاحَتِ الْحَمَائِمْ
Ha láttad volna azokat, kik célt értek
Úgy zokognál, miként a gerlék sírnak
إِنْ رُمْتَ أَلَّا تَكُونَ نَادِمْ
قُمْ لِحَبِيبِ الْقُلُوبِ لَازِمْ
Ha nem kívánod soha a megbánást ízlelni
Kelj fel, s ragaszkodj a szívek Kedveséhez
وَلَازِمِ الْبَابَ يَا مُعْنَّى
إِنَّ الْسَّعِيدَ الَّذِي يُلَازِمْ
Ragaszkodj az Ajtóhoz, ó, meggyötört lélek
Mert az az igazán boldog, aki kitartó marad
مَنْ لَازِمَ الْبَابَ نَالَ قُرْبا
وَفَازَ بِالْأَجْرِ وَالْغَنَائِمْ
Aki az Ajtónál kitart, közelséget nyer
S övé lesz a végső jutalom és a zsákmány
وَلَا تَنَمْ سَاعَةَ الْتَّجَلِّي
فَلَيْسَ يَحْظَى بِالْأَجْرِ نَائِمْ
Ne aludj az Isteni Megnyilvánulás óráján
Mert az alvó sosem nyerheti el a jutalmat
قَدْ جَرَحَتْ قَلْبِيَ الْخَطَايَا
وَلَسْتُ أَلْقَى لَهَا مَرَاهِمْ
A bűnök mély sebet ejtettek szívemen
S nem lelek rájuk gyógyító írt sehol
سِوَى الْرِّضَا مِنْكَ يَا إِلَهِي
يَا وَاسِعَ الْجُودِ وَالْمَكَارِمْ
Kivéve a Te tetszésedet, ó, Istenem
Ó, Te, kinek nagylelkűsége s kegye határtalan
وَقَدْ تَوَسَّلْنَا يَا إِلَهِي
بِسَيِّدِ الْعَرَبِ وَالْأَعَاجِمْ
S közelségedet kerestük, ó, Uram
Az arabok és nem-arabok Ura által
نَبِيِّنَا الْمُصْطَفَى الْتِّهَامِي
مَنْ جَاءَ لِلْأَنْبِيَاءِ خَاتَمْ
Prófétánk, a Kiválasztott, a tihámai által
Aki a próféták pecsétjeként jött el